1 Bevezetés

Ez az útmutató kiegészítésként készült a Reiczigel – Harnos – Solymosi féle Biostatisztika nem statisztikusoknak című tankönyvhöz (interaktív elektronikus verzió is elérhető), azzal a céllal, hogy a tankönyv példáit azok is meg tudják oldani, akik nem szeretnének R kódokat gépelni. Éppen ezért, a statisztikai példák magyarázatát, és az outputok értelmezését itt nem közöljük, csak azt, hogy a tankönyvben hol találhatja meg a kedves olvasó.

Az R Commander egy GUI az R-hez, amellyel menük és párbeszédablakok segítségével generálhatunk újra futtatható R kódokat. Kezdő felhasználóknak, rövidebb statisztikai kurzusokon kiváló eszköz a statisztikai elemzésekhez. Az elkészült kódok tanulmányozása jó alap lehet az R tanulásához. Alapvetően ez egy R csomag (Rcmdr), amelyet az R indítása után kell betölteni. A csomag komolyabb statisztikai elemzésekre nem alkalmas, bár egyre több plug-in jelenik meg hozzá – szintén R csomagként – különböző témákban (túléléselemzés, valószínűségszámítás, idősor analízis stb.). Az R Commandert John Fox (McMaster University) fejlesztette bevezető statisztikai kurzusok hallgatóinak. Mi magunk is bevezető kurzusokon oktatjuk.
A segédlet elkészítéséhez az Ubuntu 18.04-es operációs rendszerre installált R 3.5.1-es és az R Commander 2.5-1-es verzióját használtuk. A windows-os verzió tartalmilag megegyezik a linuxossal, kinézetre a Linux alapú kontrasztosabb és a így a képernyőképek jobb minőségűek, ezért ezek szerepelnek az útmutatóban.

Az R Commandernek – kevés kivételtől eltekintve – azokat a lehetőségeit ismertetjük, amelyek a tankönyvben is szerepelnek. Így kihagytunk néhány statisztikai tesztet (pl. Friedman-teszt), a modell illesztések közül az általánosított, ordinális és multinomiális modelleket, valamint a többváltozós elemzéseket (Dimensional analysis). Beletettük azonban néhány olyan adatmanipulációs lehetőség ismertetését, amelyek a tankönyvben nem szerepelnek, de nagyon hasznosak lehetnek.

Az egyes módszerek ismertetésénél megadjuk a tankönyv megfelelő fejezetének, példájának számát, illetve a kézikönyv utolsó fejezetében (ld. 19. fejezet) megadjuk, hogy a tankönyv példáihoz mely kézikönyvbeli fejezet tartozik. Egyes példák egy az egyben ugyanazok, mint a tankönyvben, de a legtöbb esetben csak a megfelelő módszert adjuk meg. Minden módszer ismertetése után megadjuk, hogy a tankönyv mely példáját lehet megoldani, illetve melyik ábráját lehet elkészíteni az adott módszerrel. Oldalszámokat nem adunk meg, mivel ezek a különböző kiadásokban eltérhetnek, az interaktív verzióban pedig nem is léteznek. A fejezetek, példák, ábrák számozása ugyanaz a különböző kiadásokban és az elektronikus verzióban.